Bemutatkozás

A Kolping mozgalom időszerűsége, Adolph Kolping iránymutató személyisége és a Kolping Mozgalom kialakulása Magyarországon

A Kolping-mozgalom időszerűsége

Magyarországon a politikai változások nyomán a társadalom és a gazdaság mélyreható átalakulásban van. Az állampolgároknak személyes felelősséget vállalva tevékenyen kell közreműködniük a társadalom megújításában. Ehhez határozott értékítéletre van szükség, s ez megköveteli az azonos felfogású emberek összefogását, továbbképzését és kezdeményezőkészségét. A Kolping-mozgalom egyik legfontosabb feladata, hogy tagjaival egyre mélyebben megismertesse a keresztény értékeket, és ezáltal tettekre serkentse őket. Ebben alapvető útmutatás Kolping Adolf életpéldája és műve, valamint a katolikus társadalmi tanítás. Fontos, hogy egyesületen belül az egyes tagok igazi közösséget és az otthon védettségét tapasztalják meg. Kolping-családban megélhetik és kibontakoztathatják kereszténységüket azáltal, hogy a tagok egymással szolidáris közösséget alkotnak, életproblémáik megoldásában egymás segítségére lehetnek. A Kolping-családok nyitottak mindazok felé, akik hitük szerint kívánnak élni, s e hitből indíttatva részt kívánnak vállalni az időszerű társadalmi problémák megoldásában, a jövő alakításában.

Kolping iránymutató személyisége

Kolping Adolf mint kölni egyházmegyés katolikus pap 1849-ben indította el mozgalmát. Teológiai tanulmányai és pappá szentelése előtt iparosként a cipész szakmában dolgozott. Fiatal káplánként személyes küldetését abban ismerte fel, hogy a nyomasztó szociális problémák enyhítésére szentelje életét. A katolikus legényegylet megalapításával a fiatalokat ki akarta vezetni az elszigeteltségükből, életük sikeres megoldásához kívánt segítséget nyújtani közös művelődés és önsegélyezés megszervezésével. A társadalom átalakulását az egyes emberek megváltoztatása által akarta elérni. Célja elkötelezett keresztények nevelése volt, akik képesek felelősen helytállni a családi életükben, a hivatásukban és a társadalomban. Meg volt győződve arról, hogy a társadalmi bajokat csak a keresztény elvekhez való visszatérés által lehet enyhíteni és megoldani. Szándéka szerint a kereszténységet életszerűen és bátran bele kell vinni a gyakorlati életbe.

A kezdet (1856-1914)

Kolping 1856 májusában látogatott Magyarországra, ahol elgondolásait lelkesedéssel fogadták. Még abban az évben megalakult a fővárosi egyesület. Az első világháborúig Kolping mozgalma folyamatosan terjedt, és az egyesületek száma 80 fölé emelkedett az akkori magyar királyság területén. A múlt század katolikus legényegyleteiben foglalkoztak szakmai továbbképzéssel, betegsegélyező szervezetet hoztak létre, tartalmas szabadidő programokat szerveztek. Az egyesületi életet a keresztény hit hatotta át, tagjai számára ez volt a döntő összetartó erő.

A virágkor (1922-1946)

Magyarországon az első világháború és a monarchia felbomlása után 1922-ben alapították meg 58 egyesülettel a katolikus legényegyletek önálló nemzeti szövetségét. A Kolping-mozgalom ez után élte virágkorát egészen a második világháború végéig. 1933-ban már 162 egyesület létezett, 1946-ban pedig több mint 200 helyi egyesületről számoltak be. Tevékenységük fontos szociális és pedagógiai feladatokra irányult: szakmai tanfolyamok, iparos versenyek és kiállítások, házasságra felkészítő előadások, kulturális rendezvények, vallásos nevelés és világnézeti oktatás. 1926 óta leányok részére működött a "napsugár-lányok" elnevezésű testvérszervezet is.

Az újrakezdés (1989-)

A Kolping-családok jellegzetességei

A Kolping-mozgalom alapját a Kolping-családok képezik. Az egyes Kolping-családok rendszerint plébániákon szerveződnek.

A közösség jellegzetessége:

• családszerű
• nemzedékeket átfogó
• katolikus
• demokratikus
• továbbképző
• tettrekész
• kedélyes

Az azonos beállítottság, az együtt végzett szociális munka örömet jelent. A Kolping-család életére jellemző a vidám társas együttlét. A kedélyes összejövetelek hozzátartoznak az egyesületi élethez.: a szociális problémákat felismerve a közösség keresztény felelősségtudatból indíttatva, erejéhez mérten tevékenyen bekapcsolódik a szükséges feladat végrehajtásába. : a Kolping-család önképző közösségnek tekinti magát. Igyekszik olyan továbbképzési lehetőséget biztosítani, mely a tagok személyes boldogulása szempontjából hasznos, különösen a vallás és világnézet, a házasság és család, a munka és hivatás, és nem utolsó sorban a társadalom és politika tárgykörében. Az utóbbi téma célja a tagok felkészítése, hogy aktívan be tudjanak kapcsolódni, főleg a területi önkormányzatok szintjén a társadalom átalakításába. : a közösségi élet kialakításában mindenki részt vehet. A tagok maguk választják meg vezetőségüket, felelősséggel végzik a vállalt feladatokat, és egyéni lehetőségeiket a közösség javára bontakoztatják ki. : a tagok átérzik, hogy őket a Jézus Krisztusba vetett hit kapcsolja egymáshoz. Az egész Kolping-mozgalom és a helyi Kolping-család az egyház részének tartja magát, vállalja a katolikus társadalmi tanítás útmutatása szerinti apostolságot a társadalmi életben. : a Kolping-családban minden korosztály megtalálhatja a helyét. A különböző generációk koruknak megfelelően járulnak hozzá a közösség életének kiteljesedéséhez. A fiatalok kezdeményezőkedvét és lendületét az idősebbek megfontoltsága és élettapasztalata előnyösen egészíti ki. : Kolping a közösség mintaképének a természetes családot tekintette. Azt akarta, hogy az egyes tagok biztonságban érezzék magukat és megtapasztalják, hogy egymáshoz tartoznak és elfogadják egymást. A családot a közös hit köti össze. Az egyes tag testvérnek tekinti a többieket.

A szövetségi szervezettség

Jelenleg három egyházmegye Kolping-családjai alkotnak egy-egy körzeti szövetséget. Az ország 12 egyházmegyéjéből így 4 körzeti szövetség jött létre. Mindegyik saját körzeti vezetőséggel, és egy főállású titkárral rendelkezik. A körzetek képviselőivel kiegészített országos elnökség képezi a Magyar Kolping Szövetség országos vezetőségét. Az országos közgyűlés határozatainak végrehajtásáról ez a testület gondoskodik. A Kolping-szövetség a legkövetkezetesebben megszervezett katolikus társadalmi mozgalom Magyarországon. A szervezettség azért is fontos, mert a helyi csoportok kezdeményező készségének hosszú távú fenntartásához az összefogásból eredő szellemi ösztönzésre van szükségük. Az európai kontinensen ez ideig megalakult 18 nemzeti Kolping-szövetség az Európai Kolping Szövetség keretében működik együtt. A Nemzetközi Kolping Szövetség pedig valamennyi kontinens országos szövetségeit fogja össze szervezetileg. Székhelye Kölnben van, élén Msgr. Axel Werner főprézes áll, aki Adolf Kolping nyolcadik utóda ebben a tisztségben.